Robogó kisokos

Viszkozitás

Viszkozitás: belső súrlódás, az áramló testek (közegek) belsejében, az elmozdulással szemben fellépő nyíróerő. Newton törvénye alapján definiálható (newtoni folyadék).

Az áramló folyadék sebesség-vektoraival párhuzamos felületek mentén ébredő csúsztató feszültség - amely a nyíróerő felület-egységre eső értéke - arányos a sebesség-grádienssel, vagyis az imént definiált felületek normál vektorának hatásvonalában mérhető sebesség-változás hossz-egységre eső értékével.

Az arányossági tényezőt a folyadék dinamikai viszkozitásának nevezzük. SI mértékegysége a Pa.s. Korábbi mértékegysége a P (poise) volt, 1 Pa.s = 10 P. A műszaki gyakorlatban kisebb egysége, a centipoise (cP) használatos. Számszerűen 1 cP = 1 mPa.s.

Számításokban sok esetben a dinamikai viszkozitás és a sűrűség hányadosa szerepel, amit kinematikai viszkozitásnak neveztek el.
Ennek egysége a m2/s, ill. régebbi egysége a stokes (St); 1 St = 1 cm2/s.
A régebben használt mértékegység a cSt (a stokes század része); 1 cSt =1 mm2/s.
A viszkozitás legtöbb anyag esetében (kenőolajoknál mindig) jelentős mértékben függ a hőmérséklettől (VT-tulajdonságok) és a nyomástól (VP tulajdonság).

Videó a különböző viszkozitású olajakról, 0 fok alatt: (használt kontra új)

Különböző viszkozítású olajak:

Olajok viszkozítása

Vissza