|
Ebben a részben azt a sokszor elfeledett, nem igazán látható,
jelentéktelen tűnő, ámbár nélkülözhetetlen alkatrészt vizsgáljuk meg ,
amivel egyes tulajok csak akkor találkoznak a szerelő lámpa fényénél,
amikor a hűséges robogó végleg megszűnt füstölögni.
A
gyertya feladata, mindenfajta külső és belső, fizikai,
mechanikai,kémiai és villamos terhelés ellenére az összesűrített
keverék biztos meggyújtása.
Felépítése:
1. szigetelőtest
2. belső tömítések
3. különleges tömítőanyag
4. menetes csatlakozó
5. külső tömítőalátét
6. gyertyamenet
7. középelektróda
8. légrés a középelektróda és a szigetelőtest között
9. testelektróda
10. szellőzőtér
11. gyertyaház
12. kábelcsatlakozó anya
A gyújtógyertya a motor üzemelése közben ki van téve a keverék
elégésekor keletkező nagy nyomásnak, ami 40 -50 Bar is lehet.
Szívóütemben ez az érték 0,5-0,9 Bar-ra csökken.
Az
égés folyamán keletkező, valamint az üzemanyagban található vegyi
anyagok szennyezik és a szikra kisülésekkor jelentkező eróziós hatások
együttesen koptatják, rongálják az elektródákat.
Nem elhanyagolható a hőterhelés sem, ami munkaütemben a 3000
Celsius-fokot is elérheti, de hidegindításkor a mínusz 10 (vagy ez
alatti, motorosa válogatja :) )hőmérséklet is fennállhat.
Azért, hogy
az üzembiztonságot és a tartósságot növelni tudják, a testelektróda
anyagát korróziógátló az eróziót csökkentő, hőállóságot javító
anyagokkal ötvözik.
Leggyakrabban nikkel -króm ötvözeteket használnak,
de a középelektróda anyagához ionizáló anyagokat (ami az ívkisülést
elősegíti, pl.:rádium ,bárium) adnak.
Nagyobb hőigénybevétel esetén ezüst, platina ,irídium és volfram
ötvözeteket is alkalmaznak. Lényeges dolog, hogy ezek az adalékok
bizonyos üzemidő után kiégnek, az elektróda elöregszik. Ami azt
eredményezi, hogy ugyanakkora elektródahézag mellet,nagyobb feszültség
szükséges az ívkisüléshez.
A szikra
intenzitását az elektródák kialakításával is tudják javítani. Minél
hegyesebb a közép elektróda annál nagyobb energiájú és hőmérsékletű
villamos ívet tudnak létrehozni, ami befolyásolja az égés minőségét.
Persze ahhoz ,hogy ez a megoldás tartós legyen szükséges a megfelelő
nemesfém alkalmazása. A Nippon-Densonak az Iridium Racing és Iridium
Power típusú gyertyája 0.4 mm átmérőjű középelektródával készül, (az
átlagos méret 2mm). Tehát ha bosszúságtól akarjuk magunkat megkímélni,
célszerű a gyár előírásának megfelelő időközönként a gyertyát
kicserélni.
Minden esetben a megfelelő
hőértékűt és kialakításút építsük vissza. A hőérték helyes
megválasztása nagyon fontos szempont. A motor működése közben a gyertya
égéstérbe nyúló része 450-850C-fok közötti hőmérsékleten üzemel. Ha túl
nagy hőértékűt választunk, a szigetelőtestre rárakódik a koksz , nem
tud leégni, nincs öntisztulás, a gyertya zárlatossá válik. Ellenkező
esetben ha túl alacsony hőértékűt használunk a szigetelőtest és az
elektródák túlhevülnek, elérik a kritikus hőmérsékletet (850C-foknál
magasabb), ilyenkor a szikrától függetlenül az izzó alkatrész gyújtja
be a beszívott keveréket, természetesen nem a megfelelő időpontban.
Ekkor beszélünk detonációs vagy kopogásos égésről,ami oly mértékű is
lehet ,hogy a lángfronttal érintkező alkatrészek túlhevülnek (a
dugattyú besülhet,átlukadhat), a hengerfejből apró darabok válnak le
(kráteres lesz a felülete) természetesen a gyertya sem úszhatja meg a
megpróbáltatást , mert a legtöbb esetben elolvad.
Készítenek
zavarszűrő ellenállással is ellátott gyújtógyertyákat. Minden esetben
ha a gyártó ez a típust jelöli meg , szigorúan csak ezt a fajtát
használjuk. Ha nem így teszünk, a motoron eddig működő elektronikus
alkatrészek helyes működését megzavarhatja
.(pl.-GILERA,PIAGGIO,DERBI-motorok irányjelzője valamint utólag
beépített digitális mérőműszerek)
A gyertya
menetes részét beszerelés előtt ajánlott réz vagy alumínium tartalmú
kenőanyaggal kezelni, elsődlegesen azért, hogy a ki- és beszerelést
megkönnyítsük, valamint a hőátadást javíthatjuk, mivel ezen a részen és
a fölötte található tömítőgyűrűn keresztül távozik az alkatrészt érő hő
több mint az 50%-a. A henger letömítéséhez és a jó hőátadáshoz, a
gyertyát a hengerfejben megfelelően kell rögzíteni. Ennek az értékét a
gyártó adja meg, ennek hiányában az általános az , hogy 20-25NM-rel
húzzuk meg a gyertyát, vagy az NGK szerint addig csavarjuk bele a
hengerfejbe amíg a tömítőalátét nem érintkezik a felülettel, majd ettől
a ponttól számítva még 1/2 -fordulatot hajtunk befele.
Jobb szikra az "U" profilu elektródán.
Nem
gyakori, de annál nagyobb hiba, a nem megfelelő menethossz kiválasztása
.Az előírtnál rövidebb gyertya nem ér bele közvetlenül az égéstérbe,
így romlik a motor hatásfoka ,túl hosszú használatakor-rosszabbik
esetben elakad a dugattyú,"jobbik" eseteben a kiálló menetrész
elkokszosodik, kiszereléskor tönkreteheti a hengerfej menetét.
Ha
minden feltételnek eleget tettünk, akkor a gyertya szigetelőjén és az
elektródákon található lerakódásból következtethetni tudunk a helyes
vagy helytelen keverék beállításra. Abban az esetben ha a gyertya
világosbarna megfelelő a beállítás , ha fekete -kokszos akkor dús a
keverék, ha pedig világosszürke vagy fehér akkor szegény a keverék. Az
a veszélyesebb ha az utóbbi eset áll fenn, ilyenkor beállhat a motor.
|